Ian TREGILLIS:
A semmi szárnyán
– A RÉGI SZÉP időkben – mondta – hidrogént használtunk. A világmindenség legkönnyebb gázát. De… – fűzte hozzá, rágyújtva egy szivarra – megvoltak a maga hátrányai.
Szívott egy slukkot. Az orrán át kifújta a füstöt amit a szél felkapva az utasszállító, teher- és kirándulóhajóktól – mint amilyen ez is – hemzsegő éj felé vitt. A hajók biomimetikus foszfort tartalmazó borítása a teljes színspektrumon végigszaladt, hogy hozzáigazítsa a napfényfelvevő képességét a változó fényviszonyokhoz; a léghajókat ezzel ragyogó tintahalak kavalkádjává változtatva.
– Aztán jött a hélium, ami nehezebb gáz, de nem gyúlékony – mondta, és nekipöckölte a szivarját a léghajó hatszögletű lapokból álló, csillogó oldalának. Parázs és hamu hullott, a jármű pedig nem robbant alkotóelemeire; a befektetőcsoport tagjai idegesen felnyögtek. – Hasznos anyag, de kifogytunk belőle. Az emberek sosem értékelték eléggé azt, hogy a Föld hélium készlete hogyan halmozódott fel a radioaktív bomláshoz szükséges eónok alatt. Mi magunk nem tudunk elégséges mennyiséget előállítani belőle. Még magfúzióval sem.
Kinyitotta a fegyvertáskáját.
– A következő anyag, ami gáz állapotú a megfelelő körülmények között, az a nitrogén. Teljesen használhatatlan ilyen atmoszférában.
– Akkor mégis mi van ott fenn? – kérdezte az egyik utas.
– Semmi – válaszolta. – Abszolút semmi – vett kézbe egy sörétes puskát. Ez volt a kedvenc része a bemutatóból.
– A vákuum felhajtóereje jobb bármi másénál. A semmiből pedig nem lehet kifogyni. De szükség van hozzá egy olyan erős borításra, ami megvédi a vákuumot a külső nyomástól. Évtizedekbe telt a megfelelően erős és könnyű anyag kifejlesztése.
Ideges nevetés csattant fel, ahogyan célba vette a léghajó szupernyúlékony nano-anyagrétegekből álló falát. Mintegy végszóra, a foszforos vákuumborítás áttetszővé vált. Mögötte nem látszódott semmi, nem volt semmilyen belső merevítő, csak egy papírvékony burok, ami ötvenezer köbméternyi semmit vett körül.
– Mint amilyen ez is! – jelentette ki, és tüzelt.
Marczali Tamás fordítása
Ian TREGILLIS
1973-ban született amerikai szerző. Fizikából doktorált, majd a Clarion műhely keretében tanult írástechnikát. Első novellája George R. R. Martin 2008-as Wild Cards-antológiájában, az Inside Straightben jelent meg. 2010-ben kezdte publikálni Milkweed-trilógiáját, egy alternatív második világháborúról, okkult kísérleteket folytató nácikról és időutazásról. Ezt követte a Something More Than Night, egy noir krimi, amelynek helyszíne a Mennyország. Legfrissebb regénysorozata gőzpunk óramű-gépemberekkel és holland világuralommal. Magyarul most olvasható először.